Mostanában több híradás és cikk foglalkozik a hidrogénezett zsiradékokkal és azok káros hatásával, de sajnos sok pontatlanság található a magyarázatokban. Ezért tartjuk indokoltnak, hogy - technológiai részletek nélkül - bemutassuk az eljárást, az eddig beigazolódni látszó veszélyeket, és az erre talált megoldásokat - elsõsorban az ezzel legkomolyabban foglalkozó országból, az Egyesült Államokból.

A hidrogénezés a lágy, folyékony halmazállapotú, növényi olajok (telítetlen zsírsavak) keményítését jelenti (azaz részben vagy teljesen "telítik"), mely eljárást 1902-ben szabadalmaztatták Németországban abból a célból, hogy szobahõmérsékleten szilárd, kenhetõ és jól eltartható zsiradék keletkezzen, amely ráadásul lényegesen olcsóbb, mint a vaj. Ez lett a mai margaringyártás alapja is.

Különbséget kell tenni részleges és teljes (partially - fully) hidrogénezés között is. A végeredmény szempontjából most a legfontosabb eltérés, hogy a teljes hidrogénezési eljárás során nem marad transzzsír, csak a részleges nyomán. Általában a probléma az, hogy e kettõ között nem tesznek különbséget és csak azt tüntetik fel, hogy "hidrogénezett", így a köztudatban e különbségtétel nem jelenik meg.

A részleges hidrogénezés folyamán tehát mesterséges telítetlen zsírsavak is keletkeznek (transzzsírsav, trans fatty acid, trans fat), és az utóbbi évek vizsgálatai ezek elsõsorban súlyos szív- és érrendszer-károsító hatását mutatták ki. Telítetlen zsírsav pl. az omega 3 is, amely pozitív tulajdonságait is csak az elmúlt években ismerték el teljesen, és amelyet a szervezetünk (szintén) nem képes elõállítani. Telített zsírsavak, melybõl négyszeresét, ötszörösét fogyasztjuk a szükségesnek,  megtalálhatóak, pl. marhahúsban, sertéshúsban, tejben, vajban és trópusi eredetû növényi olajokban is, mely utóbbiról kevésbé beszélnek.  
 

A transzzsírok okozta veszélyeket legelõször az USA-ban ismerték fel, nem véletlen, hogy itt indult el elõször a fejlesztés abba az irányba, hogy ezeket a káros telítetlen zsírokat kiszorítsák a termékekbõl. Gyakorlatilag 2003 óta folyamatosan történnek ez irányba intézkedések, pl. a termékeken kötelezõ feltüntetni a transzzsírsavtartalmat.
Ennek köszönhetõen a termékeket megreformálták, hogy az új elõírásoknak megfeleljenek (0-0,5 % transfat), de emellett az egyéb megszokott tulajdonságaik ne változzanak. Legfrissebb hír, hogy 2006 decemberében New Yorkban is hoztak korlátozást erre vonatkozólag. A telített zsírsavak hátrányos tulajdonságai miatt az Egyesült Államokban, így a mi termelõnk is fontosnak tartja (lásd termékeink mûszaki specifikációja), hogy külön deklarálják a termékeinken:  trópusi eredetû olajokat nem tartalmaznak.

Amerikában minden cég, így gyártó partnerünk is kifejlesztett olyan termékeket, melyeknek trans fat tartalma minimális vagy nincs, és ezzel együtt a különbség a használatban és egyéb tulajdonságokban alig észrevehetõ bármilyen felhasználási körrõl legyen is szó.

Itt olvashatja egyik amerikai partnerünk, a Dawn Food ismertetõjét a termékeik transzzsír tartalmáról. 

Magyarországon a gasztronómiai fritõzolajunkat (Magic Chef Szuper Fritõz ) folyékony halmazállapotú formában hozzuk forgalomba, transzzsír-tartalma 0,03%, amely érték Amerikában, Európában és így Magyarországon elõreláthatóan bevezetendõ  megengedett határérték alatt van.